Fák a környezetért
A gyorsan növő fák között vannak őshonos és honosított fajok, amelyek számos állat és rovar számára nyújtanak természetes otthont. Emellett a gyorsan növő fák napi szinten ellensúlyozzák a szénlábnyomunkat.
A gyorsan növő fák sokoldalúan gazdagítanak minden kertet. Bemutatjuk a legszebbeket.
04.02.2026
Egy sűrű sövény megfelelő belátás elleni védelmet nyújt.
Akinek van kertje, tudja, hogy a fáknak nagyon sokáig tart, amíg elérnek egy impozáns méretet. Szerencsére vannak olyan fák, amelyek gyorsan növekednek.
Rövid időn belül ezek a gyorsan növő fák sűrű sövény formájában tartósan védik a magánszférát, árnyékot adnak, és körvonalaikkal határozottan formálják a kert stílusát.
Fák a környezetért
A gyorsan növő fák között vannak őshonos és honosított fajok, amelyek számos állat és rovar számára nyújtanak természetes otthont. Emellett a gyorsan növő fák napi szinten ellensúlyozzák a szénlábnyomunkat.
Összeállítottunk egy áttekinthető listát 8 gyorsan növő fáról. A felsorolás a leggyorsabban növekedő fával kezdődik, és lefelé halad:
A fehér fűz őshonos, szívós fa, amelyet jellemzően a patakok, folyók és tavak ártereiben, valamint az ártéri erdőkben találunk. Ez a gyorsan növő fa ezért csak tavak vagy patakok partján elterülő kertekben érzi otthon magát.
Fiatalon a fehér fűz gyorsan nő, évente akár egy-két métert, és növekedése csak 35 méternél áll meg. Mivel nagyon korán virágzik, sok rovar számára értékes táplálékforrást biztosít. A fehér fűz kevesebb helyet foglal el fonott vesszőkből készült fűzfasövény formájában Mivel nagyon jól tűri a metszést, a fehér fűzből kialakíthat kopaszított fűzfát is.
A közönséges bükk évi 40-50 centiméteres növekedéssel gyorsan impozáns fává terebélyesedik, ha elegendő helyet kap. Ez az őshonos fa azonban szép sövényként is mutatós, vonzó levelei védelmet nyújtanak a kíváncsi tekintetek ellen, sűrű ágai között sok állat talál menedéket. A gyorsan növő fa a friss, mésztartalmú talajt kedveli.
Attól függően, hogy mennyi hely áll a zelnicemeggy rendelkezésére, fiatalkorában nagyon gyorsan nő, évente 40-70 centimétert, és többtörzsű vagy akár 15 méter magas fává fejlődik. Hosszú, fehér virágfürtjeinek illata kicsit erős, de késő tavasszal mágnesként vonzza a méheket és a lepkéket. Minden talajt elvisel, bírja a városi klímát és szárazságtűrő.
Egy császárfa dzsungelhangulatot kölcsönöz a kertnek. Ez a szívós, árnyékot adó fa nagy bársonyos-szőrös leveleket növeszt, amelyek bőséges árnyékot biztosítanak. Emellett gyönyörű kék virágfürtökkel szépíti meg a kertet.
Ez a hazánkban nem őshonos, Kínából származó, közepes méretű, gyorsan növő fa tavasszal 40-50 cm-t nő felfelé és 20 cm-t oldalirányban. Ha kétévente megmetszi, a császárfa két-három méter magas trópusi fává is alakíthatja. Ez azt jelenti, hogy a hajtásokat 30-50 cm magasságban kell visszavágni.
Fiatalkorában a platánlevelű juhar nagyon gyorsan nő, 20-30 méter magas és majdnem ugyanilyen széles fává fejlődik. Ennek az őshonos fának szép zöldessárga virágai vannak, levelei pedig ősszel élénksárgává változnak.
Szárazságtűrésének köszönhetően az egyik legnépszerűbb utcai fa, és szélesen elágazó gyökérzetének köszönhetően még az orkánerejű szeleknek is ellenáll.
Mérete miatt jobb, ha gyorsan növő, kompakt koronájú fajtákat választunk, amilyen például az „Eurostar” és a „Columnare”, amelyek kezelhető koronát alkotnak, évente 20-40 cm közötti növekedéssel.
A gyorsan növő fákkal, például a szívlevelű szivarfával néhány év alatt árnyékos helyet alakíthatunk ki egy festői, ágakból álló levéltető alatt.
A szívlevelű szivarfa tökéletes választás a kertbe – az első évekre jellemző évi 35 cm-es növekedés a kor előrehaladtával jelentősen lassul. A szívlevelű szivarfa Észak-Amerika délkeleti részén őshonos. Azon belül is a nedves, tápanyagban gazdag talajt kedveli.
A kissé lassabban növő „Aurea” fajtát elsősorban élénk sárgászöld levelei miatt ültetik. A „Nana” nevű gömbkoronás szívlevelű szivarfa, amelyet általában törzsekre oltanak, szintén nagyon népszerű.
A gyorsan növő örökzöld tűlevelű fák, mint például a „4ever Goldy” aranytuja minden évszakban dekoratív megjelenést kölcsönöznek a kertnek. Évente 30 cm-t is képes nőni, és fényes tűlevelű lombjával két-három méter magas önálló bokorként, de formára vágott átláthatatlan sövényként is díszíti a kertet.
Ez a nem őshonos örökzöld fa szereti a napos és félárnyékos helyeket. Tűri a fagyot és a szelet, és jól érzi magát a városi területeken.
A gömbjuhar kis fa, amely rendszeres metszés nélkül sűrűn elágazó koronát képez. Éves növekedési üteme 15-20 centiméter, ezzel az egyik leggyorsabban növő gömbkoronás fának számít. Lapos, kerek koronáját, amely kifejlett korában elérheti a négy-hat méteres magasságot, élénkzöld levelek alkotják, amelyek ősszel élénksárgára színeződnek. Mivel jól tűri a hőséget és szárazságtűrő, sok helyen díszíti a parkolókat és előkerteket.
A cseresznye jól érzi magát a napon.
A legtöbb cseresznyefajta a vadcseresznye (Prunus avium) leszármazottja. Génjeiben hordozza a gyors növekedésre való hajlamot.
A gyorsan növő cseresznye a szellős, napos helyen érzi magát a legjobban. Szereti a nehéz, mélyen fekvő, mészben gazdag agyagos talajt.
A fenntarthatóság érdekében sokan szeretnének több őshonos fát ültetni a kertjükbe. Botanikai értelemben az őshonos fák azok, amelyek természetes módon – emberi beavatkozás nélkül – előfordulnak egy adott területen. Sok élőlény számára biztosítanak élőhelyet és táplálékot, mivel az állatok és rovarok hosszú idő alatt alkalmazkodtak a helyi körülményekhez. Ezért az ilyen fák ideális alapot jelentenek egy állatbarát kert kialakításához.
Az ökológiailag értékes őshonos faóriások, mint például a platánlevelű juhar, a bükk, a nyír, a nyár, a fehér fűz és a hársfa nehezen férnek el egy kertben. Kivéve, ha olyan őshonos fafajtákat választunk, amelyek jelentősen kisebbek maradnak a fajtársaiknál, de még mindig viszonylag gyorsan nőnek. Számos kis kertekbe illő fafajta létezik, amelyek közül választhatunk.
A gyorsan növő őshonos fák között számos szárazságtűrő fajtát is találunk. Jellemző rájuk a mélyre vagy messzire nyúló gyökérzet, és általában jól tűrik a meleget. Mivel a városi környezeti hatásokra kevésbé érzékenyek, ezért már régóta jellegzetes elemei a városképnek.